Az autonóm vezetés kihívásain keresztül a mesterséges intelligencia új paradigmáiig, az MI, a digitális ikrek, valamint az integrált modellezés klíma- és levegőminőség-védelmi alkalmazásáig számos informatikai újdonsággal ismerkedhettek meg a DE Informatikai Karán rendezett kétnapos CITDS Információtechnológiai és Adattudományi Konferencia résztvevői. A rendezvény központi eleme ezúttal is a mesterséges intelligencia és a technológiák kölcsönhatása volt.
Hírek
Szeptember elsejétől Bácsi Attila egyetemi tanár, az Általános Orvostudományi Kar Immunológiai Intézetének vezetője látja el az Orvos- és Egészségtudományi Tudományos Diákköri Tanács elnöki feladatait. Az újonnan kinevezett vezető szerint a cél továbbra is az, hogy megőrizzék és erősítsék a Debreceni Egyetem tudományos megítélését, kutatói utánpótlásának nevelését.
Száz középiskolás ismerkedett a mérnöki tudományokkal a Debreceni Egyetem Műszaki Karának ingyenes MűszaKis Nyári Táborában, ahol a száraz elmélet helyett a laborgyakorlatoké volt a főszerep és üzemekben ipari tapasztalatokat is lehetett szerezni. A résztvevők három területen próbálhatták ki, mivel foglalkozik egy mérnök a mindennapokban.
A mesterséges intelligencia új trendjeiről, a technológia innovatív lehetőségeiről, kihívásairól, az ezen a téren szerezhető ipari tanúsítványok, vizsgalehetőségek jelentőségéről tartottak nemzetközi szimpóziumot a Debreceni Egyetem Informatikai Karán. Az AIDA AICET 2026 rendezvényen többek között a gépi tanulás, a nagy nyelvi modellek, az ágensalapú rendszerek tudományra gyakorolt hatásait foglalták össze a szakemberek.
Ötéves mandátummal, 2026. július 1-jétől Fenyves Veronika, a Gazdaságtudományi Kar dékánja tölti be a Debreceni Egyetem oktatási elnöki posztját. Az újonnan létrehozott vezetési modellben az oktatási elnök célja, hogy egyetemi szinten összefogja és stratégiai irányt adjon az oktatás fejlesztésének, valamint olyan hallgatóközpontú, magas minőségű és rugalmas képzési rendszer továbbfejlesztésére törekszik, mely reagál a technológiai és munkaerőpiaci változásokra, versenyképes tudást biztosít a hallgatók számára.
A porc különböző sejtcsoportjainak alaposabb megismerése új terápiás lehetőségek kidolgozásához vezethet a porckopás kezelésében. A legújabb kutatási eredményeket elemezte és rendszerezte szerzőtársaival Matta Csaba, a Debreceni Egyetem kutatója. Az áttekintő közlemény a szakterület egyik vezető folyóiratában, a Nature Reviews Rheumatology-ban jelent meg. A tudományos munkát a Debreceni Egyetem és a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díjával ismerték el.
A fürdőszobában egyszer már használt, de tisztítás után bizonyos célokra még újra igénybe vehető úgynevezett szürkevizek fiziko-kémiai tisztítási módszerét vizsgálták a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói. Eredményeiket a Results in Engineering című folyóiratban jelentették meg, a munkáért a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjat adományozott a szakembereknek.
Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kellene kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek, például a jövőfürkészésnek és a forgatókönyv-elemzésnek. A lehetséges jövők és kockázatok vizsgálata segíthetne a kutatási programok rugalmasabb tervezésében és a kutatásfinanszírozási döntések megalapozásában. A témáról szerzőtársaival a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature-ben fogalmaztak meg ajánlásokat. Meskó Bertalan közben a Debreceni Egyetemen már egy kizárólag az orvosi jövőkutatásra koncentráló műhely kialakításán dolgozik.
A neurodegeneratív betegségek kockázati tényezőjének számító fogágybetegség vagy fogínysorvadás összefüggését, valamint lehetséges gyulladásos, mikrobiális és genetikai hátterét vizsgálta a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar kutatócsoportja. Arra a következtetésre jutottak, hogy a parodontitis a szív- és érrendszeri, cerebrovaszkuláris, metabolikus és gyulladásos társbetegségek figyelembevétele után is összefüggött a neurodegeneratív betegségek későbbi kialakulásának magasabb kockázatával.
A hazai textil-, ruha-, bőr- és cipőipar nemzetközi szerepét, túlélési stratégiáit és jövőbeli kihívásait térképezi fel az a hiánypótló tanulmány, amelyért Molnár Ernő, a Debreceni Egyetem (DE) docense rangos elismerésben részesült. A DE és a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársai által készített tanulmány rávilágít arra, hogy miként egyensúlyoznak a hazai gyárak a növekvő költségek és a földrajzi közelség adta előnyök között a globális piacon.